Luxus és nyomor egymás mellett a Palesztin Hatóság területén (Teljes képanyaggal)

 

The Jerusalem Center, 2015 november 5

( Luxury Alongside Powery in the Palestinian Authority )

 

 

 

Mohamed Abdel-Hadi, palesztin üzletember háza
Mohamed Abdel-Hadi, palesztin üzletember háza

 

 

A Nyugati Parton (Júdea – Szamária, ford.megj), a Palesztin hatóság egész területén a szegénység mellett meglepő fényűzés is tapasztalható. Ez a tanulmány egy, Palesztin luxus a Nyugati Parton című fotóalbumot is magában foglal, amely teljesebb képet nyújt az itteni életszínvonalról. Az az igazság, hogy a régi menekülttáborok gettói mellett – amelyek felújításáért a palesztin kormány nem túl sokat tett – egy párhuzamos palesztin társadalom is megjelenik.

 
Kutatók: Yael Kaplan, Ryan Hartney és Andrew Felsenthal

 

 

Tartalomjegyzék

 

 

Bevezető

 

A palesztin menekültek
A nyugati parti palesztinek története egy másik szemszögből
Palesztin életminőség a Nyugati Parton – Mutatók
Külföldi segély
Szegénység
Várható élettartam
Gyermekhalandóság
Írni-olvasni tudás
Oktatás
Vízkészlet
Izrael területén foglalkoztatott palesztinok
Boldogság

 

A nyugati parti palesztin luxus fotóalbuma

Ramallah
Nablus
Bethlehem
Hebron
Jenin
Tubas
Tulkarem
Kalkilya
Turmus Ayya
Rawabi
Mazraa ash-Sharqiya
Birzeit
Jericho
Kharas

 

 

 

Bevezető

 
Amikor a nyugati parti palesztin területekre gondolunk, ilyesfajta menekülttáborok jutnak eszünkbe:

 

 

 Balata, menekülttábor Nablus mellett1

Balata, menekülttábor Nablus mellett1
 Balata, menekülttábor Nablus mellett 2

Balata, menekülttábor Nablus mellett 2
 Beit Jibrin, menekülttábor Bethlehem mellett3

Beit Jibrin, menekülttábor Bethlehem mellett3
 Jenin menekülttábor4

Jenin menekülttábor4
 Deheishe, menekülttábor Bethlehemben 5

Deheishe, menekülttábor Bethlehemben 5

 

 

Palesztin menekültek

 

 

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) meghatározása szerint „menekültnek minősül mindenki, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni; vagy aki állampolgársággal nem rendelkezve és korábbi szokásos tartózkodási helyén kívül tartózkodva ilyen események következtében nem tud, vagy az üldözéstől való félelmében nem akar oda visszatérni.” (6)

 
Az ENSZ Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala (UNRWA) olyan személyekként határozza meg a palesztinokat, „akiknek a 1946 június 1 – 1948 május 15 közötti időszakban Palesztina volt a szokásos tartózkodási helyük, és az 1948 as konfliktus eredményeként egyaránt elvesztették otthonukat és megélhetésüket.” A férfi palesztin menekültek leszármazottai. Az örökbefogadott gyerekeket is beleértve, szintén jogosultak a nyilvántartásba vételre. Amikor 1950-ben a Hivatal megkezdte tevékenységét, mintegy 750.000 palesztin menekült igényeit igyekezett kielégíteni. Ma nagyjából 5 millió palesztin menekült jogosult az UNRWA szolgáltatásaira (7.)

 
Az UNRWA unortodox „menekült” – definíciója örökkévalóvá teszi a palesztin menekültek problémáját. 63 év elegendő idő három, sőt, talán négy generáció felnövekedéséhez is. Képzeljük el amint azoknak a zsidó menekülteknek az unokái vagy dédunokái, akik a holokausztot követően érkeztek az Amerikai Egyesült Államokba menekülteknek nevezik magukat. (8)

 
Mi több, ha az ENSZ menekült – definíciója szerint a menekült olyan személy, aki „ az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik”, hogyan élhetnének menekültek a Palesztin Hatóság területén ?

 
De 2014 július 1-jén állítólag 762,288 menekült élt a Nyugati Part különböző részein levő 19 menekülttáborban (9). Az elmúlt 67 év folyamán az ENSZ és az Egyesült Államok milliókat fordított a táborokra, hogy javítson életszínvonalukon. A létesítmények, amelyeket a palesztinok támogatói előszeretettel emlegetnek „tábori menedékhelyekként” rendszerint 4 -5 emeletes betonlakóházak, áramellátással, konyhával, műholdas tévével. A szemétgyűjtésről az önkormányzat gondoskodik. Az ENSZ szerint a táborok 99,8%-a „hozzá van csatlakoztatva a vízhálózatokhoz”, 87%-uk „pedig a csatornahálózatokhoz” (10)

 
Az Economist 2013-ban arról számolt be, hogy a nyugati parti palesztin menekülteknek majdnem a 70%-a a menekülttáborokon kívül élt (11) . A Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) azonban a menekülttáborok fenntartásán fáradozik és ellenzi és megakadályozza a menekültek áttelepítését. Hiszen a PFSZ szlogenje szerint „egy palesztin menekült sosem hagyja el a tábort, hacsak azért nem, hogy hazatérjen (mármint Izraelbe) (12)

 

Az előző évszázadok összes többi menekültjével ellentétben, akik asszimilálódtak a lakóhelyükül szolgáló országban, azon arab államok politikai döntésének köszönhetően, amelyek úgy határoztak, hogy megtartják őket „menekültnek”- a palesztin menekültek kérdése még mindig napirenden van a világban.

 

 

Az 1948-as háborút követően Jordánia és Egyiptom befogadhatta volna a Nyugati Parton és Gázában élő palesztinokat, amely felett, mint a saját országukhoz tartozó terület felett ők is ellenőrzést gyakoroltak. Csakhogy az arabok politikai motivációi, ami miatt életben tartották a palesztin menekültek kérdését, egyértelműek. Úgy az arab kormányok mint az Arab Liga elzárkóztak attól, hogy a saját országaikban adjanak állampolgárságot a palesztin menekülteknek, mert így már nem használhatták volna fel a zsidó állam megsemmisítésére azok visszatéréshez való jogát. És végül a palesztin menekültek a politikai sakkjátszma gyalogosaivá váltak (13)

 
Ezt a tényt így foglalta össze röviden és velősen Ralph Galloway, az UNRWA volt vezetője: „Az arab államok nem akarják megoldani a menekültproblémát. Azt akarják, hogy nyitott seb maradjon, amivel az ENSZ-et provokálhatják és amelyet fegyverként használhatnak fel Izraellel szemben. Az arab vezetőket a legkevésbé sem érdekli, hogy élnek-e vagy meghalnak az arab menekültek”. (14)

 
Mi több, semmi értelme menekültnek nevezni ezeket az embereket. Csak nagyon kevesen élnek közülük táborokban vagy ideiglenes lakhelyeken- ha egyáltalán vannak ilyenek. Legtöbbjük saját otthonában lakik és a városnak olyan területein, amelyek inkább a dolgozó rétegek lakrészeinek nevezhetők. Menekültek helyett ők egyszerűen a támogatások- főleg az oktatási és egészségügyi jellegűek – elfogadóiként határozhatók meg. (15)

 

 

A nyugati parti palesztinek története egy másik szemszögből

 

 

De itt még nem ér véget a történet. Van egy olyan eleme is, amely felett gyakran átsiklanak. A Nyugati Part egész, a Palesztin Hatóság által ellenőrzött területén a szegénység meglepő fényűzéssel keveredik. Mint az új épületek, legfrissebb autómárkák és más luxuscikkek látványa is tanúsítja, a nyugati segély formájában több évtizeden keresztül érkező dollármilliárdoknak köszönhetően az életszínvonal is észrevehetően emelkedett.

 

 

Jelen tanulmány rálátást ad a Palesztin Hatóság területén zajló életnek azokra az aspektusaira is, amelyeket gyakran figyelmen kívül hagynak. A fényképekkel dokumentált empirikus adatok az eddigieknél komplexebb képet nyújtanak a nyugati parti életszínvonalról. Az az igazság, hogy a régi menekülttáborok gettói mellett – amelyek felújításáért a palesztin kormány nem túl sokat tett – kialakulóban van egy párhuzamos palesztin társadalom is.

 

 

Marwan Asmar, Jordániában élő újságíró, aki az egyesült Királyságban, a Leeds Universityn doktorált politológiából, így írja le, mit tapasztalt, miután 30 év után visszatért a Nyugati Partra.

 

„A nyugati parti Howara gyökeres átalakulásokon ment keresztül, mióta,1985-ben utoljára itt jártam. A boltokban, éttermekben, irodákban és kávézókban pezseg az élet. Ez már nem az az álmos falucska, amit réges-régen láttam. Mindenütt épületeket, villákat, mecseteket, pihenőhelyeket építettek. Még úszómedence is van.

Egész biztos, hogy nem ez a kép élt az emlékezetemben. És ez nem is az a kép, amelyet a média tár elénk a Világbank szerint állítólag két dolláros napibérből tengődő palesztinokról, a magas munkanélküliségről és a szegénység csapdáiról. Azok az emberek, akikkel itt beszéltem, munkásokként dolgoztak Izraelben és magas napibért kaptak. És elmesélték, hogy így tudtak maguknak házakat építeni. (16)”

 

 

Mivel spekulációk folynak az izraeli-palesztin békefolyamat felújításáról, fontos megértenünk, mi módon javult az életszínvonal a Nyugati Parton és hogyan jelenik meg egy új palesztin társadalom. Ez pedig megköveteli hogy más perspektívából igyekezzünk megítélni, milyen is valójában a palesztinok élete.

 

Miközben az arab világ egy totális összeomlás viszontagságait éli, a széles körben elharapozódó erőszakot, a Szíriában és Irakban zajló pusztítást, Libanon és Egyiptom komoly instabilitását is beleértve, éles ellentét van a Nyugati Parton élő arabok hétköznapjai és az erőszak és a hanyatlás fentebbi jelenetei között.

 

 

Palesztin életminőség a Nyugati Parton– Mutatók

 

 

Külföldi segély
Az 1990-es évek közepe óta, mióta a Nyugati Part és Gáza palesztin önrendelkezés alá tarotzik, az Egyesült Államok kormánya mintegy 5 milliárd dollár kétoldalú támogatást nyújtott a palesztinoknak. Ily módon náluk a legmagasabb a világon az egy főre jutó nemzetközi segély összege (17). Mindent egybevéve a palesztinok évente nagyjából 2 milliárd dollár segélyben részesülnek (18). Palesztin gazdasági elemzők becslései szerint a Palesztin Hatóság összességében mintegy 25 milliárd dollár pénzügyi segélyben részesült az elmúlt két évtized folyamán. (19)
Szegénység
A CIA által kiadott World Factbook jelentése szerint 2011 -ben a Nyugati Part lakóinak 18%-a élt szegénységben. Velük ellentétben, 2012-ben a nélkülözők aránya Izraelben 21% volt (21)

 
Várható élettartam
2015-ben 76 év volt a várható élettartam a Nyugati Parton (22) Ez jelentősen magasabb az arab országokban 2012-ben mért 71 évnél és a világviszonylatban jellemző 70 év átlagos várható élettartamnál.

 

 

Csecsemőhalandóság
2015 folyamán a Nyugati Parton és Gázában 1000 élve születéshez képest 13 volt a gyermekhalandóság aránya. 2013 -ban az arab országokra 1000 élve születésre 27 elhalálozás jutott, 2014-ben pedig világviszonylatban 1000 élve születéshez képest 36.58 volt ez az arány (25)

 

 

Írni- olvasni tudás
2015 -ben a Nyugati Part és Gáza 15 éves és annál idősebb lakóinak 96.5%. (26) tudott írni – olvasni.

 
Oktatás
2011-ben, amikor a palesztinokat megkérdezték, elégedettek – e vagy sem az oktatási rendszerrel, 63,5%-uk elégedettnek vallotta magát. Ez az arány magasabb, mint az Amerikai Egyesült Államokban, (62.8), Hollandiában (60.3), Svédországban vagy Japánban (54.6). (27). Az arab államokban átlagosan 50,0% volt ez az arány (28)

 

 

Vízkészletek (29)
1967 -1995 (az ideiglenes megállapodás aláírása előtt) a Júdea és Szamária területén élő palesztinoknak juttatott vízmennyiség évi 66 millió m3-ről 120 millióra emelkedett. Ezt a plusz vízmennyiséget főleg háztartási célokra használták fel. Ebben az időszakban 4-ről 309-re emelkedett azoknak a lakóközösségeknek, kisvárosoknak és falvaknak az aránya, amelyekbe a modern vízellátó rendszerek révén bevezették a folyóvizet. 2010 márciusára 708 palesztin település közül 641-et csatlakoztattak a vízvezeték hálózathoz. Ez a palesztin népesség 96%-át érintette. 16 további faluban is hozzákezdtek a vízvezeték- hálózat kiépítéséhez (vagyis a lakosság újabb2,5%-a vízellátásának megoldásához)

 

A palesztinok azt állítják, hogy egy átlagos izraeli vízfogyasztása négyszerese egy átlagos palesztinénak. Ezt az állítást azonban nem támasztják alá tények.1967 -ben, azok miatt a régi, még a brit és jordán uralom idején épült -és modernizálásra szoruló vízellátó rendszerek miatt valóban nagy különbség volt az izraeliek és palesztinok egy főre eső vízfogyasztása között. Ez a különbség azonban csökkent az izraeli adminisztráció időszakában és most már elhanyagolható. Az egy főre eső természetes, friss víz fogyasztása Izraelben 150 m3/c/y és 140 m3/c/y a Palesztin Hatóság területén.

 

Jordániában és Szíriában, a legtöbb településen még mindig nincs vízvezeték -hálózat. Ammánban és Damaszkuszban csak heti egy – két alkalommal osztanak vizet. A Palesztin Hatóság szerint ivóvizüknek nagyjából 33,6%-a származik belső, míg Izraelből 11%. Sőt, a palesztinok megszegték a vízmegállapodásban vállalt kötelezettségeiket is, mert (a rendelkezésükre álló nemzetközi finanszírozás ellenére) elmulasztották a szennyvíztisztító telepek építését. Így, a palesztin közösségek szennyvize kis patakokban szabadon csordogál a Nyugati Part egész területén.

 

 

Palesztinok foglalkoztatottsága Izraelben (30)

 

Az Al-Hayat Al-Jadida, a Palesztin Hatóság hivatalos lapjának egyik, 2014 -ben írt cikke elismerően nyilatkozott arról, hogyan bánnak az izraeli munkáltatók az Izraelben dolgozó palesztin munkásokkal. „Valahányszor alkalmuk adódik arra, hogy izraeli munkaadók számára dolgozzanak a palesztin munkaerők gyorsan otthagyják palesztin munkáltatójukat. Erre a fizetések és meg többi jogaik közötti különbség ad okot…A palesztinok által foglalkoztatott dolgozók nagyjából kevesebb mint a felét keresik meg annak az összegnek, amit az izraeli munkáltatóknál dolgozók kapnak.”

 

“Az [izraeli] munkakörülmények nagyon jók és magukban foglalják az utaztatást, egészségügyi biztosítást és a nyugdíjakat is. Palesztin munkáltatónál ilyesmik nem léteznek…”Napi 70 sékelt kapok nyugdíjellátás nélkül, de nincs más lehetőségem – nyilatkozta Muhammad Al-Hinnawi építőmunkás. Vele ellentétben Thaer Al-Louzi, aki egy izraeli cementgyárban dolgozott, a következőkről számolt be: „140 sékel napibért kaptam. És most, miután megsérültem, a biztosítás révén kapok fizetést.”

 

Bassem Eid, a Palesztin Emberi Jogi Megfigyelő Csoportjának alapítója szerint 92.000 nyugati- parti arab megy át naponta Izraelbe dolgozni (31)

 
Boldogság
A Happy Planet Index (Boldog Bolygó Index) 2012 – egy, a New Economics Forum által vezetett közvélemény-kutatás, amely azt vizsgálta, mennyire boldogok az emberek a nagyvilágban – eredményei szerint a Palesztin Hatóság volt a harmadik legboldogabb arab ország és a harmincadik legboldogabb a világon – ami azt jelenti, hogy az itt élő emberek boldogabbak számos olyan, fejlettebb ország területén élőknél, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Svédország, Ausztrália és Kanada.

 

1 Algéria– 52.2
1 Jordánia – 51.7
2 Palesztin Hatóság– 51.2
3 Irak – 49.2
4 Tunézia– 48.3
5 Marokkó – 47.9
6 Szíria – 47.1
7 Szaúd – Arábia – 46.0
8 Jemen – 43.0
9 Libanon – 42.9
10 Líba – 40.8
11 Egyiptom – 39.6
12 Szudán – 37.6
13 Djibuti – 37.2
14 Comoros – 36.5
15 Mauritánia – 32.3
16 Egyesült Arab Emirátusok – 31.8
17 Kuwait – 27.1
18 Bahrain – 26.6
19 Katar – 25.232

 

Kapcsolódó:   Palesztinok, a kitalált nép

 

 

 

A nyugati parti palesztin luxus fényképalbuma

 

 

 

Tegyük teljesebbé a nyugati- parti palesztinok életéről alkotott képet (33)

 

 

Átalakulóban van a ramallahi táj. A ramallahi dombtetőkön több emeletes villák épülnek, bejáratuknál díszes tornácokkal és oszlopokkal, valamint üvegből és márványból készült irodaházak. Vannak frissen kövezett járdák is. A Mövenpick Hotels & Resorts szállodalánc megnyitotta első, öt csillagos szállodáját Ramallahban. A 172 szobás, 40 millió dollárból épült hotel főszakácsa Firenzéből, főcukrásza Párizsból érkezett, a szálló hallját pedig márvány és olasz velúr borítja.

 

 

De a Nyugati Part egész területén hasonló változások zajlanak. Építődaruk merednek az égre. A Nablusz peremén levő új autókereskedésekben BMW-től Hyundaig mindenféle kocsi kapható. A ramallahi Mercedes márkakereskedés élénk üzleti tevékenységet folytat: luxuskategóriájú sportautókat és sport-terepjárókat ad el jómódú palesztinoknak. Az ártáblázatokon 100,000 – 200,000 dolláros tételek láthatók. Jeninben nemrég nyílt meg a Hirbawi Lakberendezési Központ. Az öt emeletes bevásárlóközpont felépítése 5.000.000 dollárba került. Megnyitását tűzijátékkal ünnepelték. Az ötödik emeleten mindenféle igényt kielégítő kütyü megtalálható: hatalmas TV képernyők, porszívók, kávéfőzők. Az árak nem sokkal alacsonyabbak, mint Izraelben, kivéve talán a bútorokét. Vannak porcelán tányérok, kristályok és klasszikus bútorok. Ziad Turabi, az áruházlánc igazgatója így nyilatkozott: „Úgy gondoljuk, nagyon szép nyereséget könyvelhetünk el. A…. területeken élők közül sok embernek van pénze, de nem tudják hol költsék el, ha minőséget keresnek. Mi itt a legjobb minőséget kínáljuk nekik.”

 
Ez talán nem úgy hangzik, mint ahogy a Nyugati Partot általában bemutatják: az elszegényedett palesztin falvak vagy a túlzsúfolt menekülttáborok, a magát nemzetközi segélyekből fenntartó lakosság. És az is kiderül, hogy meglehetősen sok palesztin tekinti a plazmatévét, a térhatású sztereót és a kényelmes székeket az élet nélkülözhetetlen tartozékainak.

 

A Nyugati Part: a fotókon szerepló kis -és nagyvárosok

 

 

térkép

 

Ramallah

 

“Ramallahban nehéz asztalt találni egy jó étteremben. Vannak új lakóházak, bankok, brókercégek, luxus autó kereskedések és egészség klubok. “34

 

 A ramallahi Palesztin Kereskedelmi Tornyot ( Palestine Trade Tower) tartják a legmagasabb épületnek a Palesztin Hatóság területén (35)

A ramallahi Palesztin Kereskedelmi Tornyot ( Palestine Trade Tower) tartják a legmagasabb épületnek a Palesztin Hatóság területén (35)
 Palesztin Bank, Ramallah 36

Palesztin Bank, Ramallah 36
 Padico ház, Ramallah37

Padico ház, Ramallah37
 ASAL Technologies épülete, Ramallah 38

ASAL Technologies épülete, Ramallah 38
A palesztin Vöröskereszt épülete, Ramallah39
A palesztin Vöröskereszt épülete, Ramallah39
Jawwal mobiltelefon-társaság a Ramallah melletti el – Birehben40
Jawwal mobiltelefon-társaság a Ramallah melletti el – Birehben40
Ramallah torony 41
Ramallah torony 41
Palesztin Bank42
Palesztin Bank42
Plázaközpont Al Birehben, Ramalláhtól északra43
Plázaközpont Al Birehben, Ramalláhtól északra43

Kerish gépjárműszalon Bejtuniában, Ramallahtól 3 km-re, délen44
Kerish gépjárműszalon Bejtuniában, Ramallahtól 3 km-re, délen44

Yusuf al-Kifayah háza, Beituniában 45
Yusuf al-Kifayah háza, Beituniában 45